úgy tűnik lacibácsi aludt egyet és rájött, hogy kicsit túllőtt a célon. vagy a felesége beszélt a fejével. vagy elvitték az ufók, és egy másik lacibácsit hoztak vissza. vagy nem tudom. most éppen béke van.

az úgy volt, hogy péntek délelőtt hívott apa, hogy el fog lopni a munkahelyről, mert éppen szabin van és ráér. menjünk fúrni! mentünk. kérdeztem, hogy nem kéne azért előtte megkérdezni, hogy akkor most szabad-e, de apa azt mondta, hogy ha most megkérdezem, akkor azt fogja hinni, hogy tényleg ő a főnök. így hát nem kérdeztem semmit. elkezdünk fúrni, egyszercsak csöngetnek. már lilult a fejem, remegett a kezemlábam, viszketett a tenyerem, de kinyitottam az ajtót. ő meg csak annyit akart mondani, hogy itt meg itt mennek a vízvezetékcsövek, és hogy vigyázzunk. mondtam, hogy vigyázunk, de ha már itt van, mondja már meg, hogy van-e a háznak írásos házirendje. hát azt hiszi, hogy van, majd ha megtalálta másol egyet. elment.

befejeztük a fúrást, délután nekiálltam virágot átültetni a folyosón. jön lacibácsi. adott műanyag zsákot, amire ki tudom borítani a földet. adott tavalyi virágföldet, hogy keverjem össze az újjal. adott ajándékmuskátlit. adott esővizet locsolni. mindezt kedvesen és mosolyogva. a másik szomszédtól (az egy néni) kaptam virágmagokat meg virágoskönyvet. lehet, hogy tényleg ufók jártak erre?!

egyébként meg lehet azt mondani, hogy megalkuvó vagyok, de vállalom. inkább vagyok az, és legyen nyugi egy-két hétig-hónapig, mint hogy minden nap balhézzunk valami miatt, és megkeserítsük egymás életét (de főleg ő az enyémet :).