négyszázhuszonhatodik
2009.10.27. 11:26
szóval úgy volt, hogy csütörtökön délután elindultunk, én az egész hat órás utat végigaludtam, tizenegy körül meg is érkeztünk, befűtöttünk, vacsoráztunk, és pár jóbarátok rész után újból aludtam. másnap néha köd volt, néha napsütés, de úgy döntöttünk egy próbát megér felmenni a starthelyre, szerencsére ott már ködnek nyoma sem volt, úgyhogy gyorsan repültünk is kettőt. az új ernyő igaz, hogy plusszoszacskó-színű, de azért nagyon szép és nagyon szipiszupi, sokat nem tudtam próbálgatni, de azt hiszem jóban leszünk. :)
aztán mielőtt elkezdett volna esni a zöcsém belázasodott, úgyhogy gyorsan hazamentünk, szegény egész hétvégén csak feküdt, de szlovéniában még feküdni meg aludni meg betegnek lenni is jobb. :)
szombaton még mindig esett, úgyhogy hárman lementünk a tengerhez, még sosem voltam a szlovén tengerparton, igazából nem sok helyen voltam szlovéniában azon a pár falun, kisvároson meg ljubjanán kívül, ahol repülni szoktunk. szóval mivel rengeteg útszűkítés volt az autópályán, ezért kicsit sokat autóztunk odafele, de persze nekem nem számított, úgyis aludtam. :) aztán amikor lejöttünk a pályáról és elkezdtünk kanyarogni le a tengerhez, onnantól én csak ámultam és bámultam, és amikor megérkeztünk piranba, akkor már teljesen kész voltam, mert én ilyen szépet még sosem láttam, talán csak a franciaországi annecy hasonlítható ehhez, de ott nincs tenger. szóval piran valami elképesztő, egy kis halászfalu egy pici félszigeten, autóval csak a helyiek hajthatnak be, de ők is minek, mert alig van rendes út vagy utca, inkább csak sikátorok.
és amikor kicsit magasabbra kapaszkodtunk és előtűnt körbe mindenhol a tenger, és szemben olaszország hegyei, akkor már tényleg azt hittem, hogy meghalok és sosem bírok betelni a látvánnyal meg az ingerekkel, és tényleg nem is bírtam, csak mászkáltunk össze-vissza és minden csodaszép és fantasztikus volt, ki is választottam magamnak két lakást, ahol majd lakni fogok. :)
és akkor még nem is tudtam, hogy ez még mind semmi, mert aztán elkezdett lemenni a nap, és akkor már tényleg teljesen kész voltam, mindenki sétálgatott meg futott a parton, meg a teraszokon vacsoráztak a családok, és minden olyan idilli volt, hogy néha már fájt. v, akivel mentünk, már járt itt és mondta, hogy nyáron tele van a város kivilugassal, meg kaki(hurma)fával, kivit már nem láttunk, de kakit rengeteget, és én mindenáron szedni akartam legalább egyet, mert imádom és azt hittem itthon az nagyon drága, de tegnap azt írták a neten, hogy néhol száz forint alatt van darabja, szóval mégse olyan drága, de azért saját kézzel leszedve mégis más. de nem volt sehol olyan fa, amit elértünk volna, így csak szőlőt loptunk, de az isteni volt. aztán hazafelé találtunk egy kakilugast, és a sötétben végül csak loptam vagy két kiló éretlen kakit, és most ott sorakoznak otthon a polcon és várom, hogy megérjenek és akkor olyan de olyan jóízűen fogom megenni őket, mint még soha semmit. :)
ápdét: ha valaki nem tudná, ez a kakigyümölcs:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gabó Kocka · http://kockakolto.blog.hu 2009.10.27. 14:17:01
Gabó Kocka · http://kockakolto.blog.hu 2009.10.27. 14:23:35
en.wikipedia.org/wiki/File:Dried_Kaki_Fruit.jpg
_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2009.10.27. 15:06:11
bele, de szerintem egyszerűbb ha megfogod kézzel. :)
Utolsó kommentek