négyszáznyolcvanadik

2010.02.12. 11:39

hát most nem is tudom, hogy dühös vagyok vagy szomorú, de már itt nyeldesem a könnyeim. semmi baj nincs ám, csak egyszerűen elfáradtam. most éppen a számalbefizetgetésekbe. kaptam egy fasza villanyszámlát meg egy fasza gázszámlát, már az előző hónapok is húzósabbak voltak a kelleténél, de most mindkettő még jobban megugrott, és erre nagyon nem számítottam. és most már egyszerűen elég. ennek sose lesz már vége, igaz? folyton csak tologatni fogom magam előtt a tartozásokat, és mindig el fog fogyni már hónap elején a fizetésem, és aztán mindig jön majd a sakkozás, hogy melyik számlát ne fizessem be. persze tudom, hogy vannak, akik nálam sokkal de sokkal szarabbul élnek, és igyekszem ezt mindig fejben is tartani, amikor kiborul a bili, de most nem megy, elfáradtam.

 

ápdét: néha elgondolkodom azon, hogy mi értelme van ennek az egésznek. gürizek minden hónapban, hogy megkapjam a kis pénzemet, amiből gyorsan kifizetem a számlákat, nem marad semmi, és gürizek tovább, hogy a következő havikat is ki tudjam fizetni. ennyi erővel elmehetnék valami meleg helyre, ahol lehet a tengerparton aludni, mert jó idő van, és azért güriznék, hogy jól érezzem magam, és nem kéne hülye számlákat fizetni, és oda mennék, ahova akarok. láttátok az út a vadonba c. filmet? a legszebb és legszomorúbb film, amit valaha láttam, nézzétek meg.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hebron.blog.hu/api/trackback/id/tr291751680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2010.02.12. 12:38:07

ányez barátnőm azt szokta mondani, hogy a jég hátán is megélek, az ő barátnője meg azt, hogy mindent megoldok, mindenhonnan kikaparom magam. most is lesz valahogy, és tényleg szerencsém van, hogy legalább van munkám, van hol laknom és végülis van mit ennem is, minden más már amúgy is luxus.

gargoyle 2010.02.12. 20:06:28

ismeros az erzes, en is tengodtem igy 1 evet kb utana amikor lett penzem nem gyoztem csodalkozni hogy mennyivel logtam mennyifele :o

azert idovel vege lesz ennek, nem kell sok hozza hidd el (mmint osszegszeruen semmikepp :) addig meg 1-2 sorre ha birom vendegem vagy (:

szerinted 2010.02.13. 08:59:36

Ha a macskák éheznek szólj, tudod mennyire szeretem őket! Addig meg borozunk nálam :)))))

hajdú 2010.02.16. 20:35:04

Ugyan már, Hebi, még mielőtt nagy búsongásra adnád a fejed, tegyél egy kis számvetést:
- van egy csomó jó barátod
- mozgalmas, érdekes életet élsz, nem csak otthon ülsz a tévé előtt
- olyan munkád (is) van, amit szeretsz
- ha munkára volt szükséged, mindig gyorsan találtál (és fogsz is)
- egyedül fenntartasz egy saját lakást (még ha albérlet is, most a tied), nem anyád nyakán lógsz
- olyan helyeken jártál és fogsz járni, amiről máson csak álmodnak
- olyan hobbid van, ami sokak szemében úri mulatságnak tűnik
Ezek után még mindig úgy érzed, hogy olyan nagyon rossz Neked? :)

Gabó Kocka · http://kockakolto.blog.hu 2010.02.17. 09:16:03

@hajdú:
Szép amit írsz, persze.
De azt is elhiszem, hogy el bírja néha keseríteni az embert, hogy gürizik a melóban, amiből lesz annyi pénze (vagy annyi se), hogy tud enni és aludni, és nem jut előrébb sokáig.

Hebi, te látod a végét? Mitől változhatna valami? Vagy a mai világban örüljünk ennek + annak, amit Hajdú írt?

_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2010.02.17. 09:54:08

@hajdú: igen, tudom, és emlékeztetem is erre magamat minden nap, csak néha van egy kis mélypont. aztán megrázom magam és örülök annak, ami van.

@Gabó Kocka: nem igazán látom a végét. illetve ha álmodozom, akkor látom, de ha racionálisan végiggondolom, akkor ez a poszt lesz belőle. :) az is kérdés, hogy mi a cél? hogy legyen egy saját lakásom? meg egy kis félretett pénzem ha bármi történne? ezekre nem sok esélyt látok, mert nincs jó és hasznos szakmám, se tapasztalatom olyan dologban, amivel jól lehetne keresni. szülői segítségre se számíthatok, és örökölni se fogok nagy valószínűség szerint. de néha elbizonytalanodom, hogy biztos ez a cél-e? vagy ez-e a jó cél? most perpill nagyon nem találom a helyemet meg magamat, és ha úgy alakulna, hogy ki tudnám hozni magamat nullára és lenne valahonnan egy kis pénzem, akkor fognám magam és kimennék valahova, franciaországba vagy kanadába. tudom, hogy ott sincs kolbászból a kerítés, de most nagyon vágyom ezekre a helyekre, és nem feltétlenül mint turista.

hajdú 2010.02.19. 00:24:00

@Gabó Kocka:
Milyen "mai világban"? Milyen a mai világ?

Most komolyan, mi az élet értelme? Tárgyakat gyűjteni?
süti beállítások módosítása