íííííííííí megjött a kedvenc filmem, most hozta a postás bácsi! :DDD már megvan az esti program!

 

ápdét: három kedvenc film van. az egyik, ami megjött, a pogánytánc, mert szívszorítóan gyönyörű film. a másik lehet, hogy kommersznek tűnik, de nekem nem az: amélie csodálatos élete, mert amélie élete tényleg csodálatos, és mert imádom párizst. a harmadik a kőtutaj, mert olyan, mint egy álom, és mert nem értem. :)

 

hebronnak ma rossz napja van. egyszer fent, egyszer lent, mi?

nagyjából készen állok arra, hogy új életet kezdjek, tiszta lappal stb. a körülmények adottak. már csak a kérdéseimre szeretnék választ kapni, de nagyon úgy tűnik, hogy sose fogok. merthogy nem hajlandó válaszolni rájuk. úgyhogy vagy megpróbálom megválaszolni magamnak őket, vagy elfogadom, hogy nincs rájuk válasz.

hogy lehet az, hogy két ember, akik valaha szerették egymást, már szinte alig bírnak kommunikálni? hogy lehet, hogy ha valami olyan gyönyörűen, intenzíven és nagyon szenvedélyesen indul, egyszercsak elmúlik, mintha kipukkasztották volna a lufit? honnan fogom tudni, hogy legközelebb nem lesz újra ugyanez? hogyan hihetem el legközelebb azt, hogy igazat mond, aki azt mondja szeret és fontos vagyok neki?

tudom, nem lehet egy életet kétségek között, bizalmatlanul leélni. és azt is tudom, hogy nagyobbat is lehet esni. és tudom, lesz ez még rosszabb is, meg lesz ez még így se, és hűdefiatal vagyok még, és jön majd a herceg fehér lovon satöbbi. nem estem pánikba. nem vesztettem el a reményt, bár nemrég még azt hittem. és nem vagyok türelmetlen, és vannak napok, amikor nagyon élvezem, hogy élek. de sajnos a mai nem ilyen.


ja és koncerten se voltunk, és a szombati célraszálló verseny is elmarad... :(((

 

 

a fontos dolgok a legváratlanabb időben és helyen történnek. például ma úgy alakult, hogy vettem egy mosógépet, jee!!! :)
hazavittük. felcipeltük (igen, én is, hős vagyok!) a másodikra. bekötöttük. elindult. aztán nem akart leállni. szóval vettem egy mosógépet, ami mosni tud, csak abbahagyni nem tudja...

 

 

szombaton lesz végre ágyam és hűtőm!!!

az előzmények: szakítás - új albérletbe költözés. az ágy az exé, nekem csak a szivacs maradt belőle, brühühü.

mosógép még nincs. én nem tudom hogy bírták régen az áásszonyok minden cuccukat kézzel mosni... rámegy a fél hétvége... de nem vagyok telhetetlen, annak is örülök, hogy nemsokára már nem kell a tejet és a szilvásgombócot a teraszon tartani.

 

 

belerúgtam a rohadt küszöbbe, és letört a körmöm és vérzik. ááá.

a múlt héten eltörtem a kávéfőzőt, azóta instant kávét iszom. most pedig nem akar beindulni a vízforraló, még szerencse, hogy a tűzhely egyelőre működik. bár lehet, hogy nem kéne elkiabálnom...

.
.
.

na úgy néz ki nem kell tüzet raknom a teraszon, hogy kávét ihassak.

 

 

hebron egy város, júdea fővárosa volt egy darabig dávid király uralkodása idején. nem, nem vagyok zsidó, de nagyon érdekel a vallásuk és kultúrájuk - ahogyan rengeteg más vallású és származású népé is.

feláll a hátamon a szőr az antiszemitizmustól, a vallási diszkriminációtól, a rasszizmustól és társaiktól. igyekszem előítélet-mentesen élni a mindennapjaimat, természetesen ez nem mindig sikerül. szüleink, az élet és a társadalom jól belénkvésték a saját előítéleteiket, és elég nehéz megszabadulni ezektől. én azért nagyon igyekszem.

 

sajnos mivel egyelőre teljesen hülye vagyok a "netes felületekhez" vagy mikhez, ezért ez az oldal is kissé kezdetleges lesz egy darabig. fogalmam sincs hogyan kell egy ilyen blogot kezelni, de igyekszem beletanulni, ígérem...

hogy miért indítom? mert ki szeretném próbálni. mert le szeretném írni a gondolataimat, és kézzel már nem megy. :) mert meg szeretném osztani ezeket másokkal, hogy néha helyre tudjanak tenni, hogy néha változtassanak a gondolkodásomon, hogy néha meghallgassanak...

igen, nagy hibám (vagy nem), hogy nem igazán szeretem a nagybetűket, ezt nézzétek el nekem. akkor vágjunk bele! :)