annak ellenére, hogy a pszichológusomtól és életvezetési tanácsadómtól :) megkaptam, hogy szlovéniában nem kattoghatok, kapcsoljak ki, és érezzem jól magam, azért a hétvége felét csak sikerült kattogással eltöltenem. talán az emlékek miatt, vagy csak azért, mert nem tudok egyszerűen kikapcsolni, nem tudom. mindenesetre azzal jöttem haza, hogy oké, megpróbálom lazán venni az életet, és esküszöm úgy is éreztem, hogy menni fog.

aztán tegnap este megint szakítósbuli volt a parázsban. azt hiszem most hűek is voltunk az elnevezéshez páran... :S amikor megláttam már tudtam, hogy nekem ez nem fog menni. egyszerűen nem vagyok ilyen, nem tudok ilyen lenni. nem tudok nem kattogni azon, hogy mennyire bántom meg a másikat azzal, amit csinálok vagy éppen nem csinálok. végig akarom gondolni, hogy mi történt velem az utóbbi időben, és amikor már minden tiszta akkor belekezdeni új dolgokba. párhuzamosan nem megy. egy hülye hisztis picsa vagyok, tudom. de hát ezt adta a gép. :(

(egyébként jöttek kedves új emberek, még sütit is hoztak, bringát pedig ezúton is megkövetem, hogy nem kóstoltam meg amit ő hozott, de ha legközelebb szól, hogy lesz kaja, akkor előtte nem eszem magam degeszre a törökben.)

 

 

"BUDAPESTBŐL AMSZTERDAM!
A Critical Mass sokat tett a biciklizés mindennapossá tételéért. Célunk kettős. A nagy bringás tömeg demonstrációja kényszerhelyzetbe hozza a város vezetését, akik kénytelenek egyre alaposabban foglalkozni a kerékpározás ügyével. Eközben a látványos felvonulás erősíti a bringások összetartását, és minden évben újabb tömegeket ültet nyeregbe. Budapestből lehet biciklis város, de ehhez az kell, hogy a lakói akarják ezt, és tegyenek érte. Te is szeretnéd? El kell hogy jöjj!

TERJESZD! SZERVEZD!
Ez a te felvonulásod, magadnak szervezed! Annyian leszünk, ahány embert hívsz. Eredménye akkora lesz, amekkora a tömeg. Terjeszd a hírét mailben, blogban, suliban, melóban, bringaboltban, klubban, családban, újságban... Legyél kreatív! A  honlapon találsz letölthető szórólapot, matricát, bannert és mindent megtudhatsz Budapest biciklis forradalmáról.



CSILLAGTÚRÁK
Tavaly óta sokan már együtt vonulnak a starthoz is a város különböző pontjairól. Ezek a csapatok szintén a criticalmass.hu oldalon szerveződnek.Csatlakozz te is!"

http://www.criticalmass.hu/

 

 apa repül bele a ködbe. e!

hebron újra itthon! nem teljesen úgy sikerült a hétvége, ahogy terveztük, sajnos bejött az előrejelzés, és szinte végig esett a hó vagy az eső. vasárnap volt egy kis szünet délután, akkor elrohatnunk repülni, sikerült is kétszer pár percet összehozni, a másodikat már fent hóesésben, lent esőben...

viszont aludtunk nagyokat, egyelőre a hátam se fáj, és rengeteget hülyültünk! tegnap este a csapat egyik fele pl. ektivitizett, apának kellett elmutogatnom a levelibékát. felvettem a béka-pózt, majd fogalmam sincs milyen megfontolásból elröfögtem magam... kicsit le kellett állítani az órát, amíg a röhögéstől összeszedtem magam az asztal alól, egyébként apa végül kitalálta. :) 

indulás előtt sikerült összvissz három órát aludnom, így odafele szinte végig horpasztottam a kocsiban. sikerült átaludnom többek között egy durrdefektes kerékcserét (nem, nem azzal az autóval történt, amiben utaztam, azt azért durva lett volna átaludni... :), így aztán a többiektől hazafele (akkor csak húsz percre aludtam el!) megkaptam, hogy a következő norah jones dal az én számom:   

 

 

nu. ma megtudtam, hogy kivel utazom, azt is megtudtam, hogy hétfőn este jövök vissza. állítólag mínusz ezer fokokat ígérnek egész hétvégére, úgyhogy viszek jó sok könyvet, mert szerintem ebből nem sok repülés lesz. (bár mindig olyankor volt a legszebb időnk, amikor esőt-havat-jeget-szélvihart-hurrikánt-cunamit ígért a meteo...) azért már nagyon mehetnékem van...

 

 

most már fogalmam sincs mi van. az biztos, hogy szombat hajnalban indulunk. de már nem tudom kivel utazom (öcsémnek mégse lett még autója), és mikor jövök haza... az már biztos, hogy nem maradunk egy hetet, remélem azért szállásom lesz... én bírom a spontán dolgokat, és végülis egy szavam se lehet, mindent leszerveznek helyettem, nekem csak be kell tennem a seggemet meg az ernyőmet egy kocsiba. csak már kicsit unom, hogy minden szlovéniai út előtt ez van...

és nem tudok zenét berakni ide, miéééért??? :(

 

 

nagyon röstellem, de életem 24 éve alatt még nem jutottam el odáig, hogy elolvassam daniel keyes virágot algernonnak című könyvét. a filmet se láttam. a könyv vasárnap került a kezembe, hiperlassú olvasási tempómmal is sikerült már a 117. oldalig eljutnom, és ha van még rajtam kívül bárki, aki nem olvasta és erre téved, annak feltétlenül ajánlom! a legjobb egy jó forró fürdővel és egy pohár borral kombinálva. :)

 

 

én most kicsit szeretnék lassabban élni. szeretnék odafigyelni magamra, helyretenni a gondolataimat, az érzéseimet, hogy tiszta lappal tudjam folytatni. de ehhez be kell húzni a kéziféket, és hagyni, hogy világ rohanjon tovább. én most nem rohanok vele.

rájöttem, hogy miért fáj annyira a hátam hetek (lassan már hónapok) óta. az utóbbi idő összes feszültsége, gondja és fájdalma szépen lassan rácsücsült. és nem mozdul, esze ágában sincs. el kell kezdenem leszedegetni, helyrerakni vagy letörölni őket. eddig annyira el voltam foglalva az önsajnálattal, hogy nem hagytam időt és energiát rá. most érzek magamban elég erőt hozzá.

a kérdéseim egy részére választ kaptam. ez most nagy segítség. egy másik részük így jelentéktelenné vált. a maradékkal meg majd kezdek valamit. talán idővel arra is érkeznek válaszok vagy idővel azok is jelentéktelenné válnak.

 

 

íííííííííííí, az öcsém most hívott, hogy épp a leendő autójában ül!!! :DDD

 

 

teljesítmény-igényszint vizsgálat. megcsináltam. szélsőségesen külső kontrollos vagyok. a külső kontrollosról azt írják, hogy "az egyén úgy érzi, nincs igazán befolyása a vele történő eseménykere, elért eredményei a külső körülmények szerencsés, illetve kudarcai annak szerencsétlen összejátszásának köszönhetők. (ez nem igaz, tudom, hogy a legtöbb esetben az én döntésemen múlnak a dolgok) teljesítménye lehet messze kimagasló, de nem igazán bízik benne, hogy legközelebb ugyanannyira lesz képes. tehát nem a teljesítményszintjével van igazán baj (tessék, baj van velem, én tudtam...), hanem azzal, hogy mikor belevág, nem tudja elképzelni, hogy majd jó eredményt érhet el (ez nem mindig van így, de általában igen, pff...). ezért bátortalanul fog a dolgokhoz, esetleg halogatja őket - vagy olyan segítséget épít ki, amelyik lépésről lépésre viszi előre. na én ebből vagyok a szélsőséges verzsön...

egyébként meg el vagyok fuserálva érzelmileg és mindenhogyan, semmi nem jó, inkább meneküljetek...

 

 

http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20080307/mar-csak-43-nap

április 20-án critical mass - biciklis felvonulás!!! egyelőre úgy néz ki a deák térről indulunk. és addigra kész lesz a csodaszép bringám is - legalábbis naggyon remélem! a villamossíneket igyekszem majd elkerülni...

 

 

most azzal sztrájkolok, hogy csak egyszer fordítom el a kulcsot a zárban. kíváncsi vagyok mikor szólnak, hogy duplára zárjam... :)

 

 

ma reggel becsöngetett a szomszéd bácsi, hogy legyek szíves zárni a belső üvegajtót is a folyosón. eddig sztrájkoltam, kíváncsi voltam mikor szólnak. egész jól bírták! :)
csak azt nem értem, hogy ha van egy rács, amihez ráadásul két kulcs van, akkor miért olyan lényeges azt a hülye üvegajtót is bezárni?! ha valaki már bejutott a rácson, akkor nem egy kulcsra zárt ÜVEGajtó fogja megakadályozni, hogy betörjön!!!

 

 

miért nem tudunk kis dobozokat csinálni az agyunkban, és oda pakolni a különböző helyekre való gondolatokat, és amire épp nincsen szükségünk, azt csak bezárnánk. nagyon hirtelen változtak meg körülöttem a dolgok, és a fene se gondolta volna, hogy ilyen nehéz lesz megszokni. és basszameg, néha hiányzik, ami volt, de ezeket a gondolatokat nem én irányítom!!! bárcsak én irányítanám, akkor minden olyan könnyű lenne!

úgy érzem nincs jogom nyavalyogni, csak akkor valaki mossa ki az agyam, plihihííz! akkorishülyepicsavagyok...

(a helyesírási segítségért köszönet a szakítósblognak :) )

 

 

budapestiek, flashmoboljunk március 22-én négykor a deák téren! hozzatok kispárnát! remek lesz! :DDD

szaffytól loptam az infót, meg innen: http://pillowfightday.com

 

 

sex pistols lesz a szigeten, jeee! :D

http://www.sziget.hu/fesztival/hirek/107528.html

és van új napirajz is, micsoda nap! olvassatok napirajzot! :D

http://napirajz.hu

 

 

a jó dolgok is a legváratlanabb helyen és időben történnek. :D

 

 

pár hete egy ismerősöm továbbított a wiwen az üzenőfalon egy üzenetet, amiben nullás vércsoportú embereket keresnek véradásra egy műtéthez. nagyon ritkán szoktam én is kitenni ezeket az üzeneteket, pontosabban csak akkor, ha tudom, hogy nem kamu, vagy aktuális még, mivel nincs energiám mindegyiknél kideríteni, hogy igaz-e. itt viszont volt egy telefonszám, nekem pont nullás a vérem, gondoltam felhívom, egy próbát megér. kiderült, hogy nem kamu, tényleg kell a vér. na másnap betrappoltam a vérellátó központba, ott szólni kellett, hogy konkrét műtétre akarok vért adni.

papírokat kitölt, dokihoz bemegy, vérnyomás nagyon alacsony. mondja a doki, hogy azonnal vágjak be valamit, negyed óra múlva újra mér. heb eszik, emészt, koncentrál a vérnyomására erősen, doki jön, mér, na jól van most már jó lesz.

ápolónénik lefektetnek, leveszik a vért, oda se bírok nézni, pumpálok a kezemmel szorgalmasan. oké, végeztünk, még pihenjek. pihenek, jó kislány vagyok, majd egyszercsak elkezd zúgni a fejem, fekete foltokat látok stb. gondolom szólni kéne, hogy lehet, hogy elájulok, de mire a végére érek a gondolatnak, elmúlik. na jól van, akkor most már menjünk dolgozni, akarok felállni, ápolónéni jön. jól vagyok? igen, az előbb picit szédültem, de most már minden rendben. ápolónéni: "aaaazonnaaal visszafekszik, fej le, láb fel, innen addig el nem megy, amíg biztosan jól nem lesz!" hoz egy csomó csokit, vizet, egyek-igyak. eszem-iszom, szótfogadok, jobban vagyok, na most már elmehetek.

felhívom a műtétre váró úr feleségét, megvolt a véradás. nagyon köszöni, pár nap múlva műtét, szívbillentyű csere (vagy mi), beszélgetünk még egy kicsit, aztán nagy köszönömök és szívesenek közepette letesszük.

gondolkodom, hogy vajon ilyenkor illik-e felhívni őket, hogy hogy sikerült a műtét, de inkább nem teszem. pedig a pasas anyával egykorú, érdekelne hogy van.  közben telnek a napok, lassan el is felejtem a dolgot, mire tegnap este csörög a telefon. a pasas apukája, köszönik a segítséget, sikerült a műtét, jövő héten haza is mehet a fia. köszönik a vért így ismeretlenül is, milyen jó fej vagyok stb. nekem meg csak szorul össze a gyomrom az örömtől, pedig nem is ismerem a családot, nem is láttam őket soha.

és most ott csörgedezik egy pici részem valaki másban. :D

 

 

juuj de rosszul alszom nagyon régóta! segítség! ha erre jár egy doki, írjon fel nekem valami altatót, kéérem!
mások hogy bírnak végigaludni egy éjszakát??? felébredek, mert nem kényelmes sehogyse, fáj a hátam, szomjas vagyok, pisilni kell, melegem van, fázom, rosszat álmodok, vagy ha végre valahára egyik se, akkor a hülye nalu vagy yoda leveri a valamit, ami iszonyú zajt csap, én meg szívrohamot kapok tőle... tegnap éjjel meg körülbelül mindegyik szép sorrendben egymás után...altatót akarok, altatóóóóót!!!

egyébként meg még mindig süt a nap annak ellenére, hogy napok óta esőt mondanak, hurrá! egy év nagyon sötét lakásban, és máris tudok értékelni egy ilyen apróságot is. :)