négyszázhetvenhatodik
2010.01.31. 20:16
anya soha nem piszkált azzal, hogy mikor megyek már férjhez és mikor lesz már unokája. persze néha volt egy-két elejtett célzás (eltettem a mesekönyveket az unokáknak) , de eddig azt hittem, hogy azért, mert életében legalább egy dologban tapintatos. pár napja rájöttem, hogy szó sincs erről.
a zöcsémmel éppen beszélgettünk valamiről, amikor odajött, hogy hol van a (z anya szerint) seggdugasz barátnője. mondja a zöcsém, hogy nem tudja, már nincs meg. anya meg rákezdett a nagymonológra, hogy még szerencse, és hogy most már igazán választhatna magának egy magasabb csajt, mert milyen hülyén néznek ki mellette az alacsony csajok, és különben is hogy fognak ezek megszülni egy gyereket. egy darabig próbáltam csitítani, hogy mit számít mekkora, ha normális, de esélytelen volt leállítani. egy idő után már ott tartottunk, hogy az ő menye ne legyen ilyen öcsém hónaljáig érő. ekkor elkövettem azt a hibát, hogy megkockáztattam, hogy a zöcsém még nem biztos, hogy feleséget keres huszonhárom évesen. és aztán jött a katarzis, hogy pedig már épp ideje lenne, és azért születik manapság ennyi (mégis mennyi?!) fogyatékos meg mittudoménmilyen gyerek, mert a nők 35 évesen szülnek, és ő engem 25 évesen szült és már el volt késve, ésésés...
és végig egy szó sem esett rólam. minden mondatánál azt hittem, hogy most aztán áttérünk rám, de nem tértünk. először nem értettem. aztán rájöttem mi van: ő meg van róla győződve, hogy én soha nem fogok férjhez menni, és soha nem lesz gyerekem. ezért nem piszkál vele, nem jó fej velem, hanem egyszerűen leírt magában, a zöcsém az utolsó remény.
amikor otthon vagyok és csak felületesen beszélgetünk mindig azt hiszem, hogy anya egész sokat változott az utóbbi időben, még a végén normális lesz. aztán jön valami komolyabb téma, és amikor ilyenekkel érvel, hogy lehet, hogy az ő pasija alacsonyabb nála, de nem is ment hozzá feleségül, akkor legszívesebben sírva fakadnék...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hajdú 2010.01.31. 20:33:00
_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2010.01.31. 20:36:43
hát sajnos neki ez fontosabb, leginkább azt hiszem azért, mert egyáltalán nem fordít rá energiát, hogy megismerje a gyereke párját.
hajdú 2010.01.31. 21:15:25
_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2010.01.31. 21:21:16
ezek a kedvenceim, valahogy ebbe nem fér bele a tapintatosság, nem is tudom eddig hogy gondolhattam, hogy ezért nem piszkál. :)
_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2010.01.31. 21:24:18
kisvi 2010.02.01. 02:15:16
de vígasztaljon, hogy te legalább normális vagy... ellenben anyukáddal (bocs).
szerinted 2010.02.01. 08:10:59
kerikak 2010.02.01. 11:00:39
bár most egy ideje megint téma hogy mikor költözünk már össze, de nem kell ilyenekkel foglalkozni :)
_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2010.02.01. 13:11:18
Brúnó_ 2010.02.01. 14:31:32
hajdú 2010.02.01. 23:08:48
Hát én erről sürgősen lebeszélném, ezt ugye nem gondolja komolyan... Ennyire anyás? (Jó tudom régen bezzeg együtt éltek a családok, de pont anyukáddal nehéz lehet)
Gabó Kocka · http://kockakolto.blog.hu 2010.02.02. 11:33:57
Régen elvesztette érted a harcot, vagy meg se vívta, vagy csak így alakult.
Így érthető, hogy könnyen "leírt", nem érzi, hogy felelősséggel tartozna irántad. Mondjuk ebben a korban már valóban inkább magadnak kell vállalnod a felelősséget a dolgaidért, tehát akár normálisnak is mondható a viselkedése.
Amit anyukád csinál öcséddel, az szerintem az érzelmi gúzsbakötés. Lásd: "mert akkor anya tuti bekattanna". Érezzük, hogy ez a jövőre mit vetít, és ha az öcséd ezt nem látja, akkor lehet, hogy megkeseríti majd az életét.
Szerintem.
_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2010.02.02. 14:49:07
hajdú 2010.02.03. 08:32:36
Mondjuk a poszt utolsó mondatában a beszólás mindent visz...
Utolsó kommentek