ismét szentendre. de azt hiszem ezen a hétvégén kivételesen otthon kellett volna maradnom, karácsony a nyakunkon ide vagy oda. tegnap lekvárt főztünk anyával. gyümölcspucolás közben majdnem belémvágta a kést, főzés közben pedig legalább háromszor öntötte le a kezemet majdnem…

nem akarok öreg lenni. még nem, nincs itt az ideje. még nem valósítottam meg önmagam, az álmaim, néha egyszerűen felnőtt sem tudok lenni, akkor hogyan lehetnék már most anyóka?most borúsabbak a felhők a fám fölött. és vigyáznom kell magamra, a kis szívemre. 

remélem lerohad a keze annak a köcsög faszkalapnak, aki ellopta a hugi pénztárcáját!soha nem fogom megérteni, hogy emberek mi a frásztól érzik feljogosítva magukat arra, hogy ellopják azt, ami nem az övék? amiért mások keményen megdolgoznak, ő például suli mellett…

hallottatok már erről?néhányan úgy gondoltuk összefogunk, és megtömünk egy cipősdobozt mindenféle jóval, hadd legyen picivel boldogabb karácsonya egy olyan lurkónak, akinek amúgy nem hozna semmit a jézuska... közhírré teszem, hátha még nem jutott el mindannyiótokhoz a…

leettem az "n" betűt... hétfőn a moziban magamat, kedden is, kiwivel. most csak az "n" betűt. a szerda a szerencsenapom mostantól. nem öntöttem magam nyakon semmivel, (dóri, feltűnt, hogy a kezemben maradt a sör a koncerten???) nem estem hasra semmiben, nem ejtettem el…

hazafelé a dolgozóból felszálltam a metróra. leültem. a ficakba. sréhen velem szemben állt két pasi. az egyik kifejezetten jól nézett ki, úgyhogy gyorsan megnéztem a cipőjét, mert az utóbbi időben az összes jópasi ronda cipőt hord. de neki a cipője is jó volt, én pedig…

most éppen nem félek a vámpíroktól. ha olyanok néznének alvás közben, mint a tegnapi filmben, azt el tudnám viselni. talán még aludni is tudnék. bár most éppen tudtam, talán nézett alvás közben egy vámpír, vagy csak a sok citromfű és citromfű-illóolaj ártott meg...