és az ötszázadik állítson emléket annak a cuki futársrácnak, aki ma reggel miközben megelőzött, egy hatalmas mosolyt küldött integetve. szép az élet. :)  

sosem jártam még erdélyben. románia más részein sem. egyáltalán, sose jártam még magyarországtól keletre. és nem tudom, hogy vágyom-e vissza oda. a természet, a hegyek, a táj csodaszép, a kelemen havasok, a tordai szoros, a hargita, de a városok  és falvak (számomra)…

the verve - the bitter sweet symphony 

tök jó, amikor az egész iroda, kivétel nélkül, vihorászva-röhögcsélve kivonul a jó időbe cigarettázni, a nemdohányzók is, és körbekérdeznek mindenkit, csak az ember lányát nem. 

a depresszióban az a jó, hogy az ember lánya nem éhes. és az a rossz, hogy az ember lánya nem mer bringára ülni, mert félti magát saját magától. 

egyik este bejött a kávézóba először csak két magyar lány, majd csatlakozott hozzájuk két francia srác, majd még több francia. a lányokkal angolul beszéltek, de egymással a saját nyelvükön, és nekem már ez elég volt, hogy hallgathatom azt a dallamos, semmihez sem hasonlítható…

renan luce - la lettre 

elmondtam a családnak (illetve csak az egyik felének, apának meg a zöcsémnek) a kanadai tervet. a többieknek majd csak ha már biztos lesz minden. azt hiszem még egy kicsit emészteniük kell, bár egyik sem tiltakozott eszeveszetten, azt azért mindketten látják, hogy sok lehetőségem és…

néha azt gondolom, hogy totál alkalmatlan vagyok arra, hogy egyedül éljek. be kéne zárni valahova, ahol állandó felügyelet alatt vagyok, vagy csak simán fejbe kéne lőni. 

még mindig álom: tegnap azt álmodtam, hogy van egy gyerekem. edének hívták. :D nagyon cuki volt, még kicsi, kábé mint az igazi ede, akkora. aztán meg azt álmodtam, hogy meglátogattam a régi lakótársamat, és vittem magammal a két macskát is, és ez a két hülye kiugrott az…

irtó nagy baromságokat álmodok mostanában, egyik nap egy fesztiválon voltam, ami egy egész várost elfoglalt, és franciáknak adtam franciául (rendesen franciául beszéltem álmomban) útbaigazítást. közben ott volt velem a pasim, aki folyton változtatta az alakját és egyik…

és maradjon az idő ilyen csodaszép most már, mert holnap bringával akarok már menni a kávézóba! :) 

mivel pont kint ért minket az olimpia második fele, ezért aztán blogolás-posztolás-beszámolás helyett inkább azt néztem. mea culpa. :)egyébként szuper hetünk volt, volt mindenféle idő, szeles-nem repülős-kirándulós, felhős-lecsúszkálós, napos-jót repülős, eső csak…

azt hittem, végre találtam valamit, amit nem szeretek a franciákban.pénteken erős szél miatt lefújtuk a napot, úgyhogy átbuszoztam villefranche-ba, persze pont egykor értem oda, amikor minden bezár (na jó, az éttermek nem), mert mindenki elhúz ebédelni meg sziesztázni. egy még…