szeptember huszonkettő: critical mass! alig egy hónap, tessék felkészülni! kerekeket felfújni, láncokat megolajozni és használni azt a kétkerekűt, ha már van! nem kell a körúton cikázni ha nem tecc, lehet bicikliúton is, vagy csak hétvégén a szigeten, vagy kirucc szentendrére vagy ilyenek. olyan szép idő van, és már olyan kevés a nyárból. mindjárt hideg lesz és szél és latyak, biciklizzetek!!! :)

ja, és ha valaki szervezkedne, akkor csütörtökön hajrá.

gé azt mondta látott egyszer egy siklóernyőst, aki kutyával tandemezett. egyszer ha lesz kutyám, tuti magammal viszem repülni, mint őt ez a pasas (mennyire cuki már a kutya, ahogy ugrál, hogy repüjjjünkmáárapaaa! :) :

quimby napokat tartunk, és ezt tibinek küldöm.

volt megint négy nap (három és fél) intenzív balcsin pihenés, és ismét csak szupi volt. konkrétan nem csináltunk semmit a szolid fröccsözgetésen-sörözésen, balcsiban fürdésen és kajáláson kívül. viszont jó idő volt, csend, nyugalom és béke és most ez kellett. pörgésből volt már elég és lesz is még.

huhh...

végül az egész sziget alatt semmit nem csináltam meg abból, amit szerettem volna. nem jutottam el a ska-p-ra (mert szarul cseréltem el a műszakot), nem ültem a mitró nyakában koncert közben (mert nem voltunk olyan koncerten, ahol jó lett volna), nem néztük meg a labirintust (mert csak nappal volt nyitva és nem volt kedvem kimenni korábban sose), nem ettünk se mexikói se brazil kaját (mert kurva drága volt), nem csináltattam meg a tervezett tetoválást hennából (mert drága volt és időm se volt rá) és az orromat se lövettem ki (mert drága volt és időm se volt rá). hát ennyi.

sziget, hetedik (5.) nap

tegnap volt egy húzós utolsó napunk, ilyennek kellett volna végig lennie. és azt hiszem egy pár percre éjjel azt álmodtam, hogy csapolok, illetve nem is, mert fröccsöt csináltam. :) munki után a meglepetésvendégemmel elmentünk megnézni a fatenómore végét, tök jó volt (lett volna) ha a pasas nem eszi meg a saját cipőfűzőjét... állítólag aztán kihányta és bedobta a közönségnek (amikor még csak félig volt benne a cucc és itta rá a vizet, hogy "csússzon" és közben a mikorofon is ott volt a kezében és öklendezett, akkor konkrétan majdnem elhánytam magam). egy fatenómore rajongó barátom azt mondta szerinte ez mekkora só volt és ő annak is örülne, ha a csávó lehányná. és hogy ez így mekkora pank dolog. hát izé. kösz nem. 

a boban markovicon jó sokan voltak, de bőven nem annyira, mint tavaly a goran bregovicon. az offspringre kíváncsi lettem volna, de hátz ugye ez a sziget nem arról szólt, hogy hebron jó sok koncertre elmegy...

na akkor összegzés: voltam kispálon, az tök jó volt (másnap volt csík zenekar a lovasival, harmadnap meg amikor csattogtam befelé láttam, hogy épp riportot ad, mindhárom nap ugyanaz a kinyúlt fosbarna póló volt rajta :D ), voltam quimby végén, az is. voltam dzsémi elején, az is. meg amik ugye nálunk mentek. viszont még sosem éreztem magam ennyire jól munka közben, mint most. hiányozni fognak a kis hülye franciák egy évig, na. :)

sziget, ötödik-hatodik (3.-4.) nap

na tegnap sikerült ötkor hazakeveredni, és életemben először hajóval jöttem haza a szigetről, szép volt. :)

amúgy nincs semmi, most kezdek fáradni, de bőven nincs az, mint tavaly volt. a lábam fáj, főleg a bal és azon is a térdem meg a bokám, de a reumakenőcs tök jó rá. :) még mindig nem csapolok álmomban, mondjuk munka közben is kevesebbet, mint tavaly. érezhetően kevesebben vannak a szigeten, ma volt pár magyar, de az a dömping ami eddig jellemző volt teljesen elmaradt. ha valahol koncert van, az elszívja tőlünk az embereket, ez se volt eddig jellemző. nem értjük az egészet, mert állítólag tegnap éjjel sokan voltak, de inkább akkor is csak folyamatosan jöttek, nem pedig hatszázan álltak a pultnál egyszerre. nem igazán értjük.

viszont ma is meghívtak valamire. :) észrevettem, hogy többet mosolygok az emberekre, többször veszem fel velük a szemkontaktust, lehet, hogy emiatt. gizi azt mondta tegnap egy srác tök sokáig fotózott engem, azt hitte látom, de nem láttam. ha valahol szembejön a neten egy szigetes kép rólam, szóljatok. :)

holnap még egy utolsó nyolc órás ácsorgás, iszonyúan elrohant ez a pár nap... és most még nem mondom, hogy tök jó volt de jó, hogy vége, egyelőre tökre kár, hogy mindjárt vége.

sziget, negyedik (2.) nap

valami nem stimmel. nem vagyok fáradt. eddig egyszer sem álmodtam, hogy csapolok. jól alszom, nem zúg vagy sípol a fülem. hogy lehet, hogy egyre inkább puding vagyok, és közben egyre jobban bírom a strapát?! a lábam viszont eszméletlenül fájt tegnap este, most egy fokkal jobb, de térdtől lefelé le akart szakadni az egész. még csak szét se lehet választani, hogy pszichésen jobban bírom, fizikailag meg rosszabbul, mert a hátam meg nem fáj...

mindenesetre tegnap már kezdett kemény lenni a műszak vége, ma meg holnap tuti rohadt sokan lesznek, vasárnap meg gyorsan mindenki bepótolja, amit az egy hét alatt véletlenül kiagyott. például nem ivott még elég abszintot. :)

és tegnap is meg akart hívni egy srác egy valamire, kétszer is, mondjuk csak azért, mert cuki voltam és megengedtem, hogy lopjon tőlünk áramot a töltőjébe.

egyébként meg a lakás szalad, sziget után minden szabadidőmben takarítani fogok... a macskákkal meg sürgősen kezdenem kell valamit, egyszerűen nem bírom már tovább, agyvérzést kapok tőlük. totál készen van mind a kettő, egész éjjel tombolnak, szétszedik a lakást, mindent kiborítanak, felmásznak a galériára és leverik a fent lévő dolgokat. ha ezt már nagyon unják, akkor jön a konyha. mivel nem tudom őket kicsukni onnan, így aztán yoda kedven alvóhelye a konyhaasztal. és semmire nem lehet őket megtanítani, két év alatt semmire sem sikerült... valamelyik lepisilte a húszezres bőr konverszemet, amit ki se tudok mosni. ezt nem lehet ép ésszel kibírni, és nem tudom őket sehova elpasszolni. a lakást nem lehet macskabiztossá tenni, ezt a lakást nem. újat nem tudok kivenni, mert ideköt a szerződés. ez egyszerűen őrület...

szóval sziget, harmadik (1.) nap

jól kicsesztem magammal. elcseréltem két órát, hogy tegnap el tudjak menni nyolckor a ska-p-ra, csakhogy elnéztem és nem nyolckor kezdődött, hanem hatkor... viszont mivel mindenki ott tombolt, így aztán nálunk nem volt senki, egész műszak alatt csak tengtünk-lengtünk a pultban.

viszont megtört a jég, meghívott két francia srác egy pálinkára! még sosem hívott meg senki semmire a szigeten (ismerősöket leszámítva) miközben a többi pultost meg mindig. aztán meg megkérdezte egy srác, hogy ő évek óta jár ide hozzánk, de még sosem látott, először dolgozom itt? aha. szürke kisegér vagyok kéremszépen, majd ha a jason statham jön hozzánk sörért, kiabálni és ugrándozni fogok.

emlékroham:  

tegnap este hazafelé baktatva jutottak eszembe, fogalmam sincs miért. ezer éve nem tudok róluk semmit, pedig szerveztem nekik koncertet egyszer hatszáz éve még szentendrére. a saját pénzemből fizettem előre a gázsijukat, és végül nem jött be annyi pénz a belépőkből, kábé a fele, úgyhogy a gatyám is ráment. :)

(nem cserélem ki többet a videót, ígérem :)

sziget, második (0.) nap

tegnap valahogy úgy éreztem, hogy kevesebben vannak. de nem voltak, az asztalok roskadásig megteltek franciákkal. és nagy ívben szartak a dzsezzre a rasszizmus ellen, hiába mentek a koncertek, ők üvöltözték a saját nótáikat. leginkább azt, hogy naaa-nananaaa-nananaaa-naaa. remélem sosem tudom meg, hogy mi ez, vagy ha megtudom nem linkelem be, mert ha vége a szigetnek egy évre el akarom felejteni. :)

a lábam már kezd fájni, viszont még mindig nem álmodtam azt, hogy csapolok. :D

egyébként meg akármilyen fárasztó (lesz, mert még nem volt igazán fárasztó, majd a péntek-szombat szokás szerint), kiállok a pultból, és nem bírok onnan elszakadni, nincs kedvem máshova menni, ez olyan furcsa. meg az is, hogy műszak alatt nyomja belénk a mojitót meg a pálinkát a főni. :)))

sziget, első nap (-1)

mivel a tankcsapda nem különösebben érdekelte a külföldieket, és a német és francia táborok mellettünk vannak, ezért már az első nap iszonyú tömeg volt, krisz is mondta, hogy elsétált felénk és az volt a enyomása, hogy aki nem a tankcsapdán van, az nálunk bulizik. asztalon táncolás már kora délután, az milyen? :) és még bele sem húztak az abszintozásba.

ma hosszú napom lesz éjfélig, ráhúzok két órát, hogy holnap elmehessek hamarabb erre:

ápdét: azt kifelejtettem, hogy a pultban leöntöttem magam valamivel hátulról, aztán életem második mojitoját szopogatva, miközben próbáltam a szívószálat a számba beletalálni, sikerült elölről is...

napok óta ez megy a fejemben (iszonyú idióták! :D ):

na én ma már repültem, de nagyon-nagyon durván tanulópénz volt a mai...

az első körben a bukómat felejtettem el bekapcsolni, a levegőben vettem észre. persze alapvetően nem nagy gond, egy egyszer történjen akármilyen baj, akkor a bukó nagyon fog kelleni. szerencsére ez nem most volt.

a második körben már a combkört nem csatoltam be, elvileg ez azért van, hogy ne tudjon az ember kicsúszni a beülőből. szerencsére az én ebülőmön van egy pótcsat, ami be volt kapcsolva, így nem történhetett volna nagyobb baj, de erre dokáig nem jöttem rá és csak a leszállás után vettem észre azt is, hogy elfelejtettem őket bekapcsolni, így egy húsz percre leültem pihenni, hogy ez így nagyon nem jó, nekem ezt ma nagyon nem kéne erőltetni.az biztos, hogy egy ilyen sportnál nem engedheti meg magának az ember azt, hogy bármit is rutinból csináljon.

aztán végül repültem még egyet, akkor csak a leszállásnál estem rá a lábamra.

hát azt hiszem ez nem az én napom volt... megyek is aludni, ott csak nem tudom kinyírni magam...

elindult útjára bénázásaink gyűjtőhelye, még eléggé kezdetleges formában, de azért olvassátok! :)

na. holnap jön a júpíszí és lesz netem meg tévém, meg a tulaj és elviszi a rossz tévét meg lefesti a konvektort, meg a mitró és elviszi a régi pécémet. :) van már nyolc üres dobozom, az összes könyvem és ruhám a helyükön vannak (na jó ruhából az akasztósok meg  a kabátok még nem). szóval a szoba nagyjából kész, csak a véletlenül lerántott karnist kéne visszatenni még... a konyha van már csak hátra, meg egy ablakpucolás. és ez leírva sokkal jobban hangzik (micsoda képzavar :) mert ettől még kurva nagy káosz van még mindig...

ápdét: áttoltam az ágyat a galéria alá, és sokkal jobban aludtam, jeee.

ja, és hetet kell már csak aludni és mehetünk a senkiháziak közé kiccsillag csücsöri kisgádzsit hallgatni, tittirittirííííí. :)))

átköltöztem. és túl is éltem, pedig nem gondoltam volna. nagyon nehezen kezdtünk neki, se apának se nekem nem volt meg a kellő lendület reggel nyolckor, de aztán jöttek a többiek és muszáj volt kezdeni magunkkal valamit. szerintem minden körben úgy néztünk ki, mint valami menekültek. a másodikban (már a macskák is ott voltak az ölünkben) már a hómlessz se jött oda kunyerálni hozzánk. :)

egyelőre még csatatér a lakás. különböző járatokat csináltam este, hogy minden dobozhoz hozzáférjek, de egyben el is tudjak jutni az ágyig, a fürdőig stb. a konyha nem lényeges, mert a legfontosabb eleme hiányzik egyelőre: a hűtő. ez így a nyolcvan fokban elég szar, de remélem a héten tudok szerezni egyet.

az első éjszaka meg igazán izgalmasra sikerült. a lakással nincs baj, a házzal se. mindegyik csendes, az utca is. a macskák már annál kevésbé... első nekifutásra kicsuktam őket a konyhába, de hát hosszútávon nem lehet őket ott tárolni... rövid távon se, mert a nalu hajnalban úgy elkezdte kaparni az ajtót, hogy féltem, hogy rögtön lekaparja a festéket és inkább beengedtem. utána a yoda folytatta a rákenrollt, vagy egy órán keresztül megállás nélkül nyávogott, és lövésem sem volt mi a baja. néha felugrott az ablakhoz a fejemen keresztül, aztán egyszercsak abbahagyta és olyan fél öttől ismét tudtam aludni.

úgyhogy a macskák még mindig gazdit  keresnek, mert ezt nem fogom sokáig bírni minden éjszaka...

köszi a segítséget apának, dórinak, mitrónak, panzernak és zsuzsinak!!! :)

(csak megnyugtatásul: a szerződés ideköt egy évre minimum, úgyhogy most nyugi lesz egy darabig -reméljük... :)

valaki pakoljon össze helyettem! hol van ilyenkor herripotter, aki átvarázsolja a cuccaimat az új lakásba?!

abba napokat tartunk :)

gimmi gimmi gimmi a men eftör midnájt
vont szombádi help mí cséz dö sedóz övéj

:)

éppen veszem fel apa gyönyörű piros melegítőjét, mert szoknyában és topánkában repülni nem lehet. mire felveszem apa már kitolta a hangárból a foxot és az autogirót egyedül. a sárkány ki-ipszilonozásában már nem tudok segíteni, úgyhogy kihozom a bukót a limlom-helységből, összekészülök. közben már kint van a sárkány, apa is készül, kérdezi nem fogok-e fázni. van rajtam egy hosszúnadrág (szép piros, apáé), egy kinyúlt póló (szintén apáé) meg egy hosszúújjú melegítőfelső (apáé). a bakancs és a zokni már a sajátom. nem fogok fázni, mondom. ő azért felvesz egy overállt.

tök jó, hogy nekem kell felhívnom a tulajt, hogy megtudjam, hogy hétvégén költöznöm kell, mert ő elfelejtett visszahívni... nincs doboz, nincs összepakolva, a macskáknak nincs még új helyük, szombaton esküvőre kell mennem, miközben meg se akartak hívni, azt hiszem most kapok idegzsábát...

ja, és apa meg azzal kezdi, amikor pánikolva felhívom, hogy nincs pénz a kaucióra,  káosz van és pánik, hogy ne bőjem el magam mindenen rögtön. nem is szoktam mindenen rögtön...

ez volt már? 

ápdét: volt, de sebaj. :)