egyik este bejött a kávézóba először csak két magyar lány, majd csatlakozott hozzájuk két francia srác, majd még több francia. a lányokkal angolul beszéltek, de egymással a saját nyelvükön, és nekem már ez elég volt, hogy hallgathatom azt a dallamos, semmihez sem hasonlítható…

renan luce - la lettre 

elmondtam a családnak (illetve csak az egyik felének, apának meg a zöcsémnek) a kanadai tervet. a többieknek majd csak ha már biztos lesz minden. azt hiszem még egy kicsit emészteniük kell, bár egyik sem tiltakozott eszeveszetten, azt azért mindketten látják, hogy sok lehetőségem és…

néha azt gondolom, hogy totál alkalmatlan vagyok arra, hogy egyedül éljek. be kéne zárni valahova, ahol állandó felügyelet alatt vagyok, vagy csak simán fejbe kéne lőni. 

még mindig álom: tegnap azt álmodtam, hogy van egy gyerekem. edének hívták. :D nagyon cuki volt, még kicsi, kábé mint az igazi ede, akkora. aztán meg azt álmodtam, hogy meglátogattam a régi lakótársamat, és vittem magammal a két macskát is, és ez a két hülye kiugrott az…

irtó nagy baromságokat álmodok mostanában, egyik nap egy fesztiválon voltam, ami egy egész várost elfoglalt, és franciáknak adtam franciául (rendesen franciául beszéltem álmomban) útbaigazítást. közben ott volt velem a pasim, aki folyton változtatta az alakját és egyik…

és maradjon az idő ilyen csodaszép most már, mert holnap bringával akarok már menni a kávézóba! :) 

mivel pont kint ért minket az olimpia második fele, ezért aztán blogolás-posztolás-beszámolás helyett inkább azt néztem. mea culpa. :)egyébként szuper hetünk volt, volt mindenféle idő, szeles-nem repülős-kirándulós, felhős-lecsúszkálós, napos-jót repülős, eső csak…

azt hittem, végre találtam valamit, amit nem szeretek a franciákban.pénteken erős szél miatt lefújtuk a napot, úgyhogy átbuszoztam villefranche-ba, persze pont egykor értem oda, amikor minden bezár (na jó, az éttermek nem), mert mindenki elhúz ebédelni meg sziesztázni. egy még…

renan luce - on n'est pas á une bétise pres 

kiderült ebből a játékból, hogy a téli olimpia kabaállatkáiból quatchira hasonlítok a legjobban (remélem nem külsőre :). ha nem ismeritek még őket, akkor tess: 

elkezdtem informálódni, találtam jó sok oldalt a kanadai munkavállalásról, még nem teljesen tiszta, hogy hogy lesz érdemes csinálni, ugyanis vízum nélkül hat hónapot lehet kint tartózkodni, utána kell valamilyen papír, de hogy kintről is lehet-e ideiglenes munkavállalásit…

nagyon sokat vaciláltam és gondolkodtam az utóbbi napokban. leginkább azon, hogy miért nem érzem jól magam a bőrömben. nem jöttem rá, viszont tény, hogy valami nem stimmel, valami nem jó, de nem tudom megmagyarázni, hogy mi. olyan, mintha egyhelyben toporognék, mintha csak telne az…

és már csak hatot kell aludni... 

it's me against the world beatsteaks - cut off the top 

hát most nem is tudom, hogy dühös vagyok vagy szomorú, de már itt nyeldesem a könnyeim. semmi baj nincs ám, csak egyszerűen elfáradtam. most éppen a számalbefizetgetésekbe. kaptam egy fasza villanyszámlát meg egy fasza gázszámlát, már az előző hónapok is húzósabbak voltak a…

na úgy tűnik a kettesszámú munkihely befejeződött, felváltja a kávézó, úgyhogy mostantól az a kettesszámú. hamarosan megnyílik a nemdohányzó rész, aztán tavasztól remélhetőleg a terasz is, és ha minden jól alakul, akkor hamarosan ez lehet az egyesszámú. kicsit szomorú…

úgy szeretnék egyszer olyan lakásban lakni, ahol nagy ablakok vannak és nem a tűzfalra néznek vagy a négy méterre lévő szomszéd házra. visszasírom a fehérvári úti nyolcadik emeletet, micsoda kilátásom volt ott, és most ebben a csodaszép hóesésben milyen szép lehet onnan…

országomat egy hátmasszázsért! 

anya soha nem piszkált azzal, hogy mikor megyek már férjhez és mikor lesz már unokája. persze néha volt egy-két elejtett célzás (eltettem a mesekönyveket az unokáknak) , de eddig azt hittem, hogy azért, mert életében legalább egy dologban tapintatos. pár napja rájöttem, hogy szó…

néha olyan érzésem van, hogy szétesik a testem. napok óta fáj a bal csuklóm, a hátam, nyakam már hónapok óta, néha a jobb térdem és monaco óta néha a csípőm. tegnap este belázasodtam, úgyhogy most ezek mellé még társult egy jó nagy adag rossz közérzet, torok- …

monacóban volt még régi "törzshely" megtalálás, jó drágán sörözés, utolsó busz lekésés (este kilenckor, az milyen már? :), sokat gyaloglás, közben japánkert oldalba pisilés, stoppolás, felvevés, hazaérés. volt még nizzában és cuki kicsi tengerparti halászfaluban…

kint most ez a nagy sláger:  tommy sparks - she's got me dancin' 

most épp az utolsó éjszakára melegítem az ágyam, és kezd nagyon összeszorulni a szívem, hogy holnap már menni kell haza, még akkor is, ha cirka másfél hónap múlva jövök vissza. kevés repülhető napunk volt, de nem bánom, mert annyit mászkáltam a környéken, amennyit még soha…

hát szóval itt vagyunk, már a második éjszakára melegítem az ágyikómat, ami egy emeletes ágy felső szintje. remélem képes vagyok itt aludni még hatot úgy, hogy nem esem le se le- vagy felmászás közben, se álmomban... egyelőre repülni még nem tudtunk, mert elég szar idő volt…